Én egy turizmusból élő vidéki falvacskában kezdtem, és most a belváros szívében bérelt lakásból írom ezt a posztot. Az elmúlt időszakban megjártam majdnem minden elképzelhető típusú lakóhelyet, kezdve a megyeszékhelytől a külvároson át. De ne szaladjunk előre.
A magyar webszakma színes felhozatalt kínál. Vannak miskolci grafikusok, ingázó startupvezetők és belvárosi neonomádok is, nem beszélve a külföldiekről.
Készült is a haza Twitter userekről egy mashup, ami megjeleníti őket Gmapsen:

Persze szerencsére nem mindenki szakmabeli, aki Twitterezik (elég unalmas is lenne).
Sokan mondogatják, hogy milyen jó nekünk. Csak egy laptop kell, egy csipetnyi szélessáv, és a világ bármelyik pontján, akár óceánparton koktélt iszogatva a naplementével és monokiniző hölgyekkel a látótávolságunkban is el tudjuk végezni a munkánkat.
Naná. De még is látszólagos többségben vannak a budapesti irodák, fővárosban élő alkalmazottakkal és tulajdonosokkal. Ennek egyértelműen az az oka, hogy sok offline tevékenységgel is jár a webes szakmai, nem lehet egy üzleti vacsorát mindig videókonferenciával helyettesíteni, mint a filmekben.
Vidék

Itt laktam
Mint mondtam, én vidéken kezdtem. Fiatal voltam, és kellett pénz nem is nevezhetjük munkának amit eleinte csináltam. Egy Tata és Tatabánya közötti kis falu volt a központ, ahonnan dolgoztam, leginkább környékbeli kis vállalkozások weboldalát vállaltam. Tipikus és majdnem szó szerint “Pistike a szomszéd unokaöccse, aki olcsón tud internetes oldalt készíteni” voltam. Legszívesebben letagadnám az ekkor készült munkáim, de sokat tanultam velük. Kezdett kialakulni 1-2 kapcsolatom is a szakma más résztvevőivel, sikerült kollégákat magam köré gyűjtenem, akikkel MSNen és később GTalkon tartottam a kapcsolatot. Időközben már 2 hetente kellett Budapestre vagy Győrbe utaznom.
A kezdeti sikerek után jött még egy szuper lehetőség, ekkor kezdtem a felnőtt oldalakat gyártani megrendelésre (oké, elárulom, még nem voltam 18) és ezzel egy időben költöztem be a megyeszékhelyre. Nagy királyság volt, megvettem életem első laptopját és egész nap kávézónak hívott játékgéppel felszerelt munkáskocsmákban lógtam. Ekkor már heti szinten volt jelenésem a fővárosban, mentem szakmai rendezvényekre. Kényelmet jelentett a teljes önállóság mellett a család közelsége, de szívás volt, hogy egy csomó mindenről lemaradtam a távolság miatt, pedig csak 40 perc volt vonattal Budapest-Kelenföld.
Sok embert ismerek, akik nem a fővárosból űzik a szakmát, például Garamiz Miskolcról, aki szerint:
“egy idő után megismerik az embert, könnyebb lehet érvényesülni, a hátrány az, hogy a legtöbb jo konferencia, kiállitás, happening bp-en van, amikre fel lehet utazni, ez igaz, de elég időigényes és mégsem ugyanaz,mintha helyben a lakóhelyeden van az adott esemény”
Zsolti, aki Budapest közvetlen agglomerációjába tartozó városkából űzi, ezt mondja:
egy idő után megismerik az embert, könnyebb lehet érvényesülni, a hátrány az, hogy a legtöbb jo konferencia, kiállitás, happening bp-en van, amikre fel lehet utazni, ez igaz, de elég időigényes és mégsem
“nekem par dolog fontosabb, mint a szakma: baratok, nyugi, jolevego, lokalpatriotizmus… es mivel nem a vilag vege, vegulis egy ora alatt barmikor a belvarosban tudok lenni.
hatranyat nem erzem, nyilvan van (mondjuk az elobbi az pont ilyen, h ami neked 10 perc, az nekem 1 ora), de ezeket meg megprobalom ugy szervezni, h mindenkinek jo legyen.”
Nézzük meg mi újság Budapesten!
A megyeszékhelyről hamar Budapestre költöztem. Egyik nap eszembe jutott, hogy ez milyen jó ötlet, 3 nap múlva már pakolásztam a dobozokat.
Igazi felüdülés volt, 11 kerület, a Feneketlen tó közvetlen szomszédságában találtam egy kellemes lakást. 2008at írunk ekkor, szóval tényleg nem nevezhetem magam őslakosnak. Hihetetlen jó dolog volt, hogy minden lépésem nyílt wifik és hangulatos kávézók övezik. Még a Feneketlen tó padján ülve is találtam netet. Egyre több konferenciára és rendezvényre jártam, alig voltam otthon. Megszaporodtak az esti kötetlen sörözések a szakmabeliekkel, ami nagyon jó hatással volt rám. Minden este
inspirációval a fejemben mentem haza, és soha nem ment ilyen jól a munka. Ekkor készült a
Szörcs jelentős része is és még sok más izgalmas projekt is. Jól éreztem magam, sokáig tudtam volna maradni.
De jött egy lehetőség, hogy költözzek a tágabb belvárosba. Persze, hogy éltem vele. Nagyobb lakás, hirtelen közelebb lett minden. Nem is értettem, hogy hogyan élhettem eddig ennyire messze a pezsgéstől. A lakás ekkor már gyakorlatilag irodaként funkcionált, a kollégák napi rutinnal jártak fel dolgozni a projekteken. Még többet lógtam a belváros kávézóiban, még több esti sörözés jött.

Egy csiripest a sok közül
Nem elégedtem meg ennyivel. Úgy gondoltam nekem a lehető legközelebb kell laknom a tűzhöz, úgyhogy raktam egy nagy X-et, ahova én a belváros központját gondoltam, és nagyon oda akartam költözni. Egy hónap keresgélés után már meg is leltem a tökéletes lakást. Most is itt lakom, innen íródik a poszt. És ez életem legjobb döntésének bizonyult. Sok helyet kipróbáltam, de eddig ez a legjobb.
Bármilyen megbeszélésre kell mennem, még soha nem tudtam ennyire rövid idő alatt odaérni. Egyre kevesebbet ülök itthon. Iroda híján (spoiler: hamarosan az is lesz) a kollégák reggel feljönnek, kávézunk egyet, és délben 5 perc sétával offenzívan letámadunk laptopjainkat egy random kiválasztott kicsi kávézót, vagy a megszokás kedvéért valamelyik törzshelyünket.
Persze a belvárosnál is vannak biztosan jobb helyek egy szakmabelinek,
Benedek szerint:
“Óbuda egy része egyre inkább a magyar szilícium völgy lesz. Jó itt lakni, mert a szakma nagy része itt dolgozik, sokan itt is élnek.
Negatívum lehet, hogy Óbuda azért egy elég egyedi hely; van, aki nem szeret itt lakni, meg aztán annyira messze nincs semmitől.”
Ami nekem még kimaradt, az a külföld. Nem tudom elképzelni, milyen lehet párezer kilométer távolságból dolgozni és megítélni sem tudom, hogy ez előre vagy hátralépés lenne-e a karrieremet tekintve.
Nem önéletrajzi írásnak szántam ezt, kihagytam olyan irreleváns dolgokat, hogy voltam időközben egyetemista, kollégista, és dolgoztam multinál is, inkább arra próbáltam rávilágítani, hogy mennyiben befolyásolja a lakóhely a munkát. Én úgy gondolom, hogy éltem a lehetőségekkel, és ennek hála kipróbálhattam sok különféle helyet, tényleg nem bántam meg.
UPDATE:
Megvárhattam volna a poszt élesítését, amíg válaszolgatnak a Twitteren feltett kérdésemre, de hát én ilyen türelmetlen vagyok. Szóval:
Hol laksz, falu / város / főváros / belváros / külföld? Ez milyen előnnyel és milyen hátránnyal jár a munkádra nézve?
- ketszeri:
Dunakeszi. +jo levego, csend, kozbiztonsag, Dunapart kozel es megis kifizetheto. -ingazas, kocsival (23km napi 2 alkalommal)
- orosznyet:
Én pestől 40km távra lakok, szinte az ajtóban áll meg a hév, másfél óra és fent is vagyok. Nagyon sok idő:S
- sallaidani:
Budafok, szar mer minden messze van.
- KTamas:
lakhely Felsogod. munkahely Bp. Astoria. Napi 1-1 orat utazok de agglomeracio rulz
- kodmon:
falu,nincs igazan hatassal,atlag 30-50 percny/nap tobblet utazas
- b_konrad:
Óbuda, home office. Ezen belül Huszti út.
- setalosas:
ujzseland, a pesti sziliciumkerulet, ez evidens.
- koocos:
nyócker, meló 15 perc biciklivel. A meló az ötben van, ami minden szempontból jó, általában minden itt történik és könnyen elérhető
- atomvillanas:
BP, Attila ut, melo 15 perc ez elony, konnyebb szakmabeliekkel itt talalkozni, ez is elony. Rendezvenyek, konfok itt, ezis jo.
- orezsias:
III. kerület déli csücske, és mivel nem messze “dolgozom”, nekem fasza.
Lehet nekem is ilyen jövőm lesz:) Most lettem 18, mondjuk még van kis időm:P
De ami biztos h már nincs több szomszéd akinek honlap kéne:D
nem is gondoltam eddig, h a lokális izé is számit az online geek-ségben :-))
Burning Man nincs a belvárosban
Én 30 év Budapest és benne 10 év belvárosi meló után költöztem ki idén a Velencei-tóhoz – nagyon megérte. Majd megváltozol (ha más nem, hát a család miatt), 25 éves koromig elképzelni se tudtam magam Pesten kívül.
Külföldről melózni 2 napig érdekes, utána pontosan ugyanolyan, mint bárhol. :-)
orosznyet: abban a tekintetben, ha engem veszel alapul, túl sok azért nincs. én most vagyok 20. az vidéki bekezdés pedig a 14 és 16 éves koromra utalt.
de hajrá, nem szabad egy pillanatra sem megállni!
közben lett egy update
Én is 14 évesen kezdtem, kis szolid HTML kódokkal… Ami vices, hogy akkoriban havonta csináltam ilyen válogatást programokból meg shareware játékokból (a GS CD melléklete ihletett meg) és az osztálytársaimnak osztogattam:D
Azóta megvan a saját kis PHP enginem, mert egyik CMS sem felelt meg az igényeimnek:D
lakhely: albertfalva
munkahely: flórián tér, fél óra bringával, 1 óra bkv-val.
abszolút vállalható távolságban a centrumtól, két busz, négy villamos, vasút, van itt minden. és mégis kertváros :)
30 évesen vén szarnak érzem magam olvasva a szakma nagyjainak dolgairól :)
Nyíregyházi központtal, de baromi sokat utazgatok a kkfháza-siófok-nyíregyháza háromszögben. Ha nyíregyháza, akkor régebben jellemzően homeoffice, mostanában egyre többet bejárok az irodába. Vidéki megyeszékhelynek talán a már jól kialakult offline kapcsolati háló a legnagyobb előnye, hátránya meg a bp-től való távolság, sokat kell utazgatni.