Én így hívom egyszerűen és kifejezően, monitorszindróma. Az agyhalál egy formája. És nem az a formája, amikor egy tűző nyári napon többdeci shaket hirtelen felszívószálazva pár másodpercre megszűnik a közvetlen kapcsolat a tudatod és a külvilág között (agyfagy).. Ennél sokkal de rosszabb.
A tünetek produkálásához, a következő feltételek kellenek:
Tipikus eset:
Délben ébredsz, 1-2 órával többet aludtál rá a tegnapi fárasztó napodra. Az is előfordulhat, hogy időben ébredsz, de nem sikerül hamar bebootolnod magadat, ezért jelentős kávéadaggal kezded a napot.
Leülsz a laptopod elé, híreket olvasod, sorozatokat nézel. Úgy gondolod, hogy bemelegítésnek a munkához ez egy remek kezdés. Utána nekiállsz dolgozni, legalábbis ez a terv. De telnek az órák és semmit nem haladsz előre, ezért megnézel még egy epizódot, vagy olvasgatsz egy könnyen emészthető blogot.
A következő tüneteket lépnek fel:

Áltudományos megközelítésemben, ennek a magyarázata, hogy az agyad nem fogja fel valós tevékenységként a monitorbámulást. És ez egy katasztrofális tény, annak tekintetében, ha a számítógép előtt ülve kell elvégezned a munkádat. A szemét kis tudatalattid unatkozik, és egy idő után leblokkol, nem enged át a monoton információcsomagokból egy bitet sem. E miatt érzed magad bágyadtnak.
Viszonylag könnyen ki lehet játszani és meg lehet oldani a problémát, három egyszerű lépésben.
Ha ezeken túl vagy, valószínüleg sikeresen visszaszerezted az inspirációdat és újjúlt erővel ülhetsz vissza a laptopod elé. A legnagyobb szerepet a monitorszindrómából való felgyógyulásban a szocializáció adja; ha már nem segít semmi, inkább üljünk le beszélgetni valakivel, természetesen egy csésze tea társaságában.
Ha érdekelnek a hasonló cikkek, iratkozz fel RSS-ben a blogra!
Írok Twittere is, jelölj be bátran: http://twitter.com/zerking és kövesd figyelemmel a Twitter listáimat is: Webszakma, Lányok!
A szex is segít. ;)
Megmondom mi segít a legjobban: az áramszünet, bár a mai netbookok aksijával +3óra. Sőt legjobb ha fogod és kivágod az egészet az ablakon.
Egyébként tökéletes a jelenség dokumentálása. Egy óra asztali gép előtt, és olyan mintha kimostak volna; még laptop előtt ülve is totális szétzuhanás amikor felállok végre. Szétszórtság, ürességérzet, a IRL vontatott lassúsága, a furcsa érzés, h nahát vannak emberek is odakint meg nagy nyílt terek. Brutális, főleg pl vizsgaidőszakban, több ilyen nap után. teljes kizökkenés.
ez nem csak egy napra vetítve működik, bele lehet ragadni és hónapokig lehet egyensúlyozni a működésképtelenség és valami minimális aktivitás között..
az milyen röhej már, hogy ilyen gyógyterápiára van szükség, hogy újra embernek érezd magad, mint a vasalás… én is napi 1x órát ülök gép előtt, és néha tényleg úgy érzem, hogy kiég az agyam, de pl. a blogolás, ill. blogkommentelés pont az a tevékenység, amivel az alkotás öröme megadatik az embernek, sőt a szociális életet élésben is segít!
Aaz általad vázol eseménysorozat nálam kb. nyár óta zajlik (amióta nincs folymatos munkavégzés), kisebbb-nagyobb megszakításokkal. A felodásán vmi igazán komoly megrendelés változatna, mert a szociális érintkezés, mosás, mosogatás megvolt, és nem változtam sokat… De ma újra nagyot alkottam, végre “szociálisabb” környezetbe mehettem volna bringával fél óra tekeréssel egybekötve (magyarán vége dolgozonom kellett volna mennem 9re) erre mit csinál zsoltika? természetesen elalszik és a főnöke negyed 10kor hívja: hol vagy már fél 10? ja h te most keltél? baszd meg akkor be se gyere ma!” és katt… ezek után van még hova dolgozni mennem?
Lehet örökre zombi maradok. Nembaj, jó a zombik élete úgyse éreznek semmit… :D
imádom a grafikonodat :DDDD