A kettőezres évek második felében a legerősebb kulcsszó volt a szakmában a közösségi web, közösségi media és társaik. Webkettő, blogok, mikroblogok, share, like, körülbelül ez volt a menetrend. De mi ma a magyar weben a közösségi tartalom? Szeretjük elmondani, vannak élő kirakatpéldák, hogy egy adott eseményt, sztori először a közösségi terepen publikálódott, és azt vette át utána [...]
Felmegy a felhasználó erre a Facebook dologra, alig tölt ki valamit, és két kattintás múlva az arcába kapja, hogy kik az ismerősei. És tényleg. Tényleg ők az ismerősei.
Honnan a fenéből? Megfigyelnek? Lehallgatnak? De ugye azt nem tudják, hogy milyen rétegpornót nézek? – jönnek a jogos kérdések. Paranoiásabbak ilyenkor még a képernyőbe épített kamerát is szigszalaggal takarják le ijedtükben.
Szeretnék szólni, hogy a Facebook, már akkor is rengeteget tud rólad, amikor még nem is regisztráltál rá. A cikk itt folytatódik…
Segítek. A felhasználókat a világon a legegyszerűbb azonosítani:
Évekig találgattuk, hogy mi lehet a Twitter üzleti modellje. A Twitter sokáig túlhájpolt lufinak tűnt, kívülről annyi látszott csak, hogy mértéktelenül nyeli magába a befektetői pénzeket, és nem volt egyértelmű, hogy a gépezet végén hol is pottyan ki a bevétel. Voltak akik bannereket vizionáltak; A cikk itt folytatódik…
közben a Twitternél próbálkoznak prémium accountokkal, illetve megpróbálnak még külön pénzt beszedni a celebektől.
Kezd eloszlani a kétségem a Twitter profitábilis lehetőségeivel kapcsolatban, ugyanis úgy tűnik, hogy ma főpróbája volt egy lehetséges bevételi modellnek.
Én egy turizmusból élő vidéki falvacskában kezdtem, és most a belváros szívében bérelt lakásból írom ezt a posztot. Az elmúlt időszakban megjártam majdnem minden elképzelhető típusú lakóhelyet, kezdve a megyeszékhelytől a külvároson át. De ne szaladjunk előre.
A magyar webszakma színes felhozatalt kínál. Vannak miskolci grafikusok, ingázó startupvezetők és belvárosi neonomádok is, nem beszélve a külföldiekről.
A cikk itt folytatódik…
“5kor elvitte tygger77, majd betwittelte pictigjis, hogy ő az. A merci újra fent, pictigjis törölve, vera meg hevesen bocsánatot kér.” - írja Gikszer.
Nagyon úgy tűnik, hogy a “Megcsal a férjem” kampányát a Vatera csúnyán elszúrta.
A cikk itt folytatódik…
Érdemes belekezdeni egyébként, mert a tendenciák azt mutatják, hogy egyre nagyobb jelentősége lesz az Apple által mainstreammé avanzsált okostelefon szegmensnek.
Mindenképpen előnyös, ha a site rendelkezik iPhone verzióval is, mert a felhasználók értékelik a gesztust, fontos tényező persze az is, hogy használhatóbbá válik az oldal, ezzel több oldalletöltést és reklámbevételt is hoz.
Nézzük hát meg, hogy miben más MobileSafarira optimalizálni és milyen szemlélet kell hozzá. A cikk itt folytatódik…
Szerencsére kevés kompromisszumot kell kötni. A monitorokhoz képest kicsi képernyőméreten és a flash hiányán kívül, egy teljes értékű modern böngészővel dolgozhatunk együtt.
Lehet, hogy csak én vagyok ilyen szerencsétlen, de már vagy fél tucatszor sikerült nemvaliddá varázsolnom a Wordpress által kihányt RSSem. Az hogy nem valid xml, annak sok-sok oka lehet, de több évtizedes tapasztalataim alapján az ismeretlen okok miatt bekerült szóközök tehetnek általában a hajtépésről. Nem könnyíti meg a dolgunkat, hogy whitespace viszonylag rengeteg módon kerülhet a feedünkbe, ezért a következőt tudom ajánlani:
A cikk itt folytatódik…
A cikk itt folytatódik…
Elindult a Yamm!, ennek apropóján megkerestem Zsoltit Gtalkon egy interjúra, és kérdezősködtem.
Yoono a neve, és arról fogok írni, hogy mit tud és ez miért jó. Jelenleg létezik a program mint Firefox kiegészítő, és mint Windows desktop kliens, úgyhogy Macesek most nyilván félre is kattintottak idő közben.
A cikk itt folytatódik…
Az alábbi videóban elmagyarázom, hogyan lehet egyszerűen távirányítós seprűt csinálni.
Nézd és tanulj:
A cikk itt folytatódik…
Én így hívom egyszerűen és kifejezően, monitorszindróma. Az agyhalál egy formája. És nem az a formája, amikor egy tűző nyári napon többdeci shaket hirtelen felszívószálazva pár másodpercre megszűnik a közvetlen kapcsolat a tudatod és a külvilág között (agyfagy).. Ennél sokkal de rosszabb.
A tünetek produkálásához, a következő feltételek kellenek:
Tipikus eset:
Délben ébredsz, 1-2 órával többet aludtál rá a tegnapi fárasztó napodra. Az is előfordulhat, hogy időben ébredsz, de nem sikerül hamar bebootolnod magadat, ezért jelentős kávéadaggal kezded a napot.
Leülsz a laptopod elé, híreket olvasod, sorozatokat nézel. Úgy gondolod, hogy bemelegítésnek a munkához ez egy remek kezdés. Utána nekiállsz dolgozni, legalábbis ez a terv. De telnek az órák és semmit nem haladsz előre, ezért megnézel még egy epizódot, vagy olvasgatsz egy könnyen emészthető blogot.
A következő tüneteket lépnek fel:
Áltudományos megközelítésemben, ennek a magyarázata, hogy az agyad nem fogja fel valós tevékenységként a monitorbámulást. És ez egy katasztrofális tény, annak tekintetében, ha a számítógép előtt ülve kell elvégezned a munkádat. A szemét kis tudatalattid unatkozik, és egy idő után leblokkol, nem enged át a monoton információcsomagokból egy bitet sem. E miatt érzed magad bágyadtnak.
Viszonylag könnyen ki lehet játszani és meg lehet oldani a problémát, három egyszerű lépésben.
Ha ezeken túl vagy, valószínüleg sikeresen visszaszerezted az inspirációdat és újjúlt erővel ülhetsz vissza a laptopod elé. A legnagyobb szerepet a monitorszindrómából való felgyógyulásban a szocializáció adja; ha már nem segít semmi, inkább üljünk le beszélgetni valakivel, természetesen egy csésze tea társaságában.
Ma este (2009.10.29) a Déli Pályaudvari ChaChaCha-ban iszunk egy szokásosnak nevezhető sört, annak örömére, hogy van nekünk Twitter ésvagy Tumblr ésvagy Facebook accountunk :)
Este 7kor kezdünk.
Programok:
19:10-19:11; “Amit az SMO-ról tudni érdemes” kerekasztalbeszélgetés.
19:12-; Sör, forraltbor, fröccs, pálinka és egyéb kötetlen programok.
Van “B terv” is, méghozzá, hogy átugrunk este 10 után a Kuplungba, ha a társaság is úgy akarja. Szóval ha későn érkeznél, figyelj oda Twitteren, hátha már a város másik végén folytatjuk az estét.
Ja, az esemény nyílt, gyere te is bátran!
A Piratebay kálváriáját meglovagolva 2009 júliusában meglepő sikereket ért el az Európai Parlamenti választásokon a svéd Kalózpárt, két képviselőt is bejuttatva az EU törvényhozásába.
Ennek örömére sorba nőttek ki más más nemzetek földjén is a helyi kalózpártok.
Már csak idő kérdése volt, hogy mikor büszkélkedhetünk mi magyarok is saját kalózpárttal. Nem maradhatnak képviselet nélkül a 21. század betyárjai, illő dolog lenne valakinek képviselnie a Szabad Fájlcseréért való küzdelem nemes üzenetét.
És akkor most jött az LMP. És magára vállalta a magyarországi Kalózpárt szerepét.
Nem szeretnék politizálni. Tény, hogy az LMP eredeti identitása nem áll messze egy dögös kalózpártétól. Az is tény, hogy az LMP mögött már sokan felsorakoznak, és ez a tömeg ki fog állni a Kalózpárt elveiért is, ha már egyszer az anyapártot a magukénak érzik.
Eddig oké, van bármi negatív az LMP szerepvállalásában? Nem tudom.
Talán amit fel tudnék hozni, hogy Kalózpártnak lenni nem csak játék és mese. Hallottál már a gonoszról, a csúf kopasz Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítványról?
Egy Kalózpárt legyen tökös mint mondjuk a MKKP, bevállalós mint a Greenpace, és szeretnivaló is egyben. Ne fordulhasson elő az, hogy jön egy ASVA ejnyebejnézni és az LMP fülét-farkát behúzva bénázik.
Lehet, hogy kihallatszik, de azért leírom: nem vagyok benne biztos, hogy a Lehet Más a Politika a megfelelő csapat egy kalózpárt képviseletére.
De lepjenek meg! Drukkolok nekik, mert a megfogalmazott elvek minimum 99%ával egyet kell hogy értsek. A 2010-es kampány során mindenképpen figyelemmel kísérem, hogy miket és hogyan kommunikálnak a választók felé. És ki tudja, meggyőzhető vagyok. Ha ügyesek, akkor akár tőlem is nyerhetnek egy ikszet.
A neonomád vagy freelancer életmódhoz szinte kötelező szinten hozzá tartoznak az esti sörözések*. Ez a fővárosban nagyszerű közösségi programokat tesz lehetővé a hozzánk hasonlóakkal.
Ma ez úgy néz ki, hogy rácsipogok Gtalkon, vagy smsben a lehetséges ismerőseimre, és órákon belül azon kapom magam, hogy a belváros egyik sörözőjében ülök 5-10-20 másik ember társaságában. Ez a nem kevés számú ember folyamatosan tölti meg státuszüzeneteikkel és a helyben készült kompromittáló fotóikkal a Twittert és a Facebookot.
Az a szituáció is gyakran előfordul, hogy a nagyra nőtt társaság jelenlévő tagjai közül néhány Twitteren üzen a másiknak, mert már képtelenség lenne máshogy eljuttatni egy olyan életbevágó információt az asztal másik végére, hogy “Hozzál nekem is egy felest”.
Összeszámoltam, hogy ebben a hónapban hány olyan emberrel találkoztam este 6 után kikapcsolódás céljából, aki jelen van Twitteren. 40 feletti a szám, bőven.
A következő kicsit bosszantó helyzet gyakran előáll;
Ülünk hárman-négyen a Kiadóban, olvasom telefonon, hogy “Óriási hangulat van a kuplungban, gyertek!!”. Kik vannak még ott? Ha több mint fél órája írta akkor: Még mindig ott vagy?
És e mellett még óránként érkezik 4-5 helyzetjelentés az ismerőseimtől Twitteren a belváros különböző pontjairól.
Nem tudom merre induljak, nem tudom kit hol találok, semmit nem tudok. Én mondom, tarthatatlan a helyzet.
@tothbenedek -kel beszélgettem róla – tudjátok ő csinálja a Turulcsiripet – ; hogy mit lehet kezdeni az esti program szinkronizációs problémáival.
Szerinte a hashtagek (az egy olyan szó, vagy kifejezés, ami elé #-et teszel, ezzel jelzed az adott üzenet témáját, pl “Most megyünk át az erzsébet hídon #criticalmass”) megoldják ezt a bajt. Szerintem nem, mert a Turulcsirip felhasználók nem használják következetesen ezeket. Ugyan arra az eseményre lehet #konci, #koncert és akár #csikzenekar hashtaget is írni.
Van néhány ötletem erre. Ezért is született a poszt.
Első feladatként rá kellene venni magunkat a következetes hashtaghasználatra. Például nagyon jó lenne ha az esti program mellé mindenki odaírná hogy #maeste, így egy kattintással látnám hova érdemes mennem.
Ha már mindenki becsülettel feltageli a státuszüzeneteit, létre lehetne hozni egy egyszerű adatbázist erre. Megjelölni egyes népszerű helyek lokációját Google Maps apival, és berakosgatni a Csirip felhasználókat minden este egy térképre.
Ha én beírom hogy “A bobekben forraltborozunk #maeste“, akkor szépen fel lenne ismerve a “Bobek” kifejezés, és megjelenne az avatarképem a térképen a Kacinczy utca sarkán. És mindenki aki egyszerre használja a “Helyneve” és a “#maeste” kifejezést, megjelenne egy csinos térképen.
Persze sok mobil alkalmazás már kiküldi a lokációt Twitterre. Ez is segít.
Ehhez fel kellene tölteni jó sok, a Twittereők körében népszerű (Szimpla, Kuplung, Kiadó, Szóda, Vaskapu, Corvin tető, stb) belvárosi helyet, adatlappal. Vagy kölcsönkérni egy ilyen adatbázist.
Természetesen más megoldás is létezhet, Benedek megsúgott pár biztató Turulcsirip fejlesztést, amely valamelyest segíti majd az esti kikapcsolódás összehangolását.
Úgy gondolom léteznie kell valami pofonegyszerű megoldásnak, ezért most publikus brainstormingra invitálok mindenkit a kommentekben. Várom az ötleteket**!
*Sörözés szó helyett ide mindenki képzelje azt ami neki kedves. Kávézás, borozgatás, fröccsözés, vacsora és a többi.
**Ha kitalálunk közösen valami nagyon okosat, a kivitelezési feladatokat már tekintsétek elintézettnek.
SMO – Közösségi Média Optimalizálás, mit is értünk ez alatt? Én azt, hogy több nagyobb közösségen belül alulról próbálunk meg magunk köré közösséget vagy közönséget felépíteni és ezt a masszát a kedvünkre gyurmázzuk, formázzuk, alakítjuk.
Azért szeretném megkülönböztetni, mert a közösség egyedei, akikre az optimalizálás folyamata vár, nem is tudják magukról, hogy őket az a megtisztelő szerep érte, hogy tagokká váltak.
Tag lehet RSS feliratkozó, lájkoló és tágabb értelemben mindenki akihez eljut az üzeneted.
Az SMO “szakma” tagjai azt csinálják, hogy az adott közösséget a lehető legnagyobbra fújják – azaz akit érdekelhet a tartalom ahhoz mindenképpen eljusson. Ez persze nem jár semmifél konverzióval, ez is a másik ok amiért optimalizálni kell, ebbe ne menjünk bele.
Ma 2009ben ez úgy néz ki, hogy sokféle webes platformot használva üzenünk, az aggregációt csak maga a brand és az üzenetek jelentik.
Lássuk be, hogy ma a közösség saját magát optimalizálja, nullához közeli beleszólásunk van abba, hogy az üzenet hogyan terjed.
Attól, hogy megszólítunk pár trendsettert és Share gombokat aggatunk minden lehetséges felületre nem fog gyorsabban terjedni a kontent. A felhasználók eldöntik önmaguk, hogy mit találnak továbbosztásra érdemesnek.
Azon is teljesen felesleges rágódni, hogy milyen platformon publikáljunk, úgy is csak a tartalom önmagában számít.
Lehet, hogy kicsit alulértékelem ezt a szakmát. De abban biztos vagyok, hogy Magyarországon nincs rá valós igény, gerjeszteni pedig káros.
Új blog a témában: SMO – http://kozossegoptimalizalas.blog.hu !!
Vonatkoztass el kérlek attól a ténytől, hogy Te neked milyen telefonod van. Légy szíves azt se vedd figyelembe, hogy én nekem van egy ilyen Apple telefonom.
Át kell gondolni az egészet elölről.
Nehéz elmenni a tény mellett, hogy akármilyen okostelefon tesztet olvasok, szinte folyamatosan az iPhonehoz hasonlítgatnak mindent. Komolyan mondom nem értem.
Oké, volt körülötte hájp, meg márketing. De itthonról nem érződött többnek, mint amikor a Gilette kommunikálja a plusz egy pengét.
Oké, jó kis hardver, csini felület, meg mégiscsak Apple. De már előtte is gyártottak nagyon hasonló készülékeket.
Mi jár annak a cikkírónak fejében amikor a plusz 2 megapixel, a kivehető aksit és a 25 dollárral olcsóbb ár mellé odaírja, hogy “ezért is jobb választás mint az iPhone”?
Tippelhetek?
“Na majd én jól megmutatom a sok applefanatikus buzernyáknak, hogy jól elbaszták amikor aláírták a két év hűséget”
Erősen hangzik, de más nem jut eszembe.
A célcsoportot ezekkel az üzenetekkel senki sem fogja elérni. Nem számokban mérhető termékelőny miatt fog valaki iPhonet venni vagy akár Ariel mosóport választani a Dosia helyett.
Segítek.
Senki nem fogja tudni megfogalmazni neked, hogy miért jobb az egyik a másiknál. Ott van a kijelző mögött, mélyen valami Steve Jobs médzsik. Amit más gyártó nem tud / akar odarakni.
És ez az amiért 14 hónapja eszembe se jutott, hogy más telefonnal vagy akár hajbalzsammal összehasonlítsam az iPhoneomat.
Méghozzá állást, egy Mai Anh nevű leányzónak:
http://szorcs.hu/maianh_allastkeres/
Van bemutatkozóvideó és minden ami szem-szájnak ingere.
Ez szigorúan egy ilyen webes kísérlet, amelynek reményeink szerint azt az eredményt hozza majd, hogy kap sok-sok jó munkaajánlatot. (tényleg állást keres)
Mindig is voltak kihívásból és kíváncsiságból elkészített munkáink. Mostantól ezeket az újonnan megalapított Szörcs Labs alatt gyűjtjük.
Az első Labs projekt a “Kitaláljuk a nemed” lett, amely a kliensoldalról kapott és a cselesen megszerzett adatokat küldi el nekünk, és a szerveren számolgatva tippeli meg a látogató nemét.
Eddig, a legnagyobb örömünkre 95% pontossággal dolgozik. Ez az eredmény minket is meglepett, leginkább azért mert nagy pontatlanság adódott a munkahelyi gépeket (máshogy viselkedik a felhasználó mint a saját gépén) és a közösen használt számítógépeket.
Pontos szakmai leírás a programról, egy később posztban, ezen a blogon várható.
Örömmel közöljük elsőként, hogy ma délután fél öttől meg tetszett szűnni a magyar internet nagy része, hála a BIX leállásának.
Illusztráció:
Friss kommentek